Szent Korona Őrzőinek Szövetsége hivatalos honlapja

Mottó:

"A világról szóló ismereteid 99.99%-át más emberektől nyered különböző kommunikációs csatornákon át. 0.01%-át közvetlenül önmagad szerezted. Így nézve, a tudásod 99.99%-a valójában HIT, hogy az embertársaid azért osztják meg veled a megszerzett tudásukat, mert ily módon hatékonyabban tudunk kooperálni egymással a sikeres lét érdekében. Még az olyan triviális igazságok, mint hogy a Föld gömbölyű, is ezen alapulnak (hacsak nem utaztad körbe ténylegesen). Az emberek közötti információáramlás redundáns, ami azt jelenti, hogy egy adott csomópontból származó információ jár körbe közöttünk. Egy információ akkor hiteles a számodra, ha a "forrás" hiteles, a "forrás" pedig: az a csomópont, ahonnan kaptad, és nem a kiindulási csomópont. A kiindulási csomóponttal általában nem vagyunk tisztában, így ha az egyetemen egy plutónium-izotóp tulajdonságairól tanulsz, nem törődsz vele, hogy az ismeretet melyik kutató szerezte meg, a professzor és a mögötte működő intézmény hitelébe vetett bizalom elég. Ha egy gráfként rajzoljuk fel az emberek közötti információáramlást, megkapjuk azokat a személytelen intézményrendszereket, amelyeket a gráfon belül egy zárt egységként bekarikázhatunk, és a karikára ráírhatjuk, hogy AUTHORITÁS. Ha ezen karikák közül elég sokba behelyezünk egy olyan csomópontot, amely forrásként működik és mi irányítjuk, viszont maga a csomópont az emberek számára ismeretlen, akkor gyakorlatilag mi irányítjuk azt, hogy mi igaz, és mi hamis - és mivel a valóságot az emberek értelmezési szűrőkön keresztül vizsgálják, még olyasmit is el tudunk hitetni velük, ami ellentmond a 0.01% személyes tapasztalatuknak."
 

Ha a fenti bevezetőt, mint alapigazságot először elolvassuk, majd átgondoljuk és ha tényleg értelmi szintünk is megfelelő - elfogadjuk, akkor van min elgondolkozni!

Ugyanis akkor bárki, bármit el tud velünk hitetni, ha megbízunk benne!

Tragikus lenne a képlet, ha egyéni életünk nem állna rendelkezésre, mint egy lakmuszpapír. Ez az egyetlen olyan terület, ahol hiteinket és hitrendszereinket kíméletlen őszinteséggel próba alá tudjuk vetni. A 0,01% az a mentőmellény, amely valamilyen szinten tudja biztosítani szabad akaratunk túlélését.

A magyarság feladata, küldetése, világosan le lett írva a csodálatos sumér Himnuszban:

Országok országa Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt
A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted,
Nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos,
Hogy föl sem érheted

A zsidóknak leírt tízparancsolatot, mint a civilizáció alapját szokták bemutatni. Egyébként elhallgatják azt a tényt is, hogy nem az emberiség kapta, hanem a zsidók... Pedig az eredeti szövegben pontosan le van írva:
"És kihirdette Isten ezeket az igéket következõképpen: Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, aki kivezettelek Egyiptom országából, a szolgaság házából."

Tessék mondani, akkor miről is beszélünk?
Ha a Kárpát-medencei őskultúrát, a sumér-párthus-szkíta-hun-magyar jogfolytonos szellemiséget nézzük, mit kaptunk  örökségül és feladatul őseinktől?: "Törvénytudás népe"

A magyarság esetében (ide sorolva nyelvi, szellemi és történeti őseinket is) nem volt szükség ún. "tízparancsolatra". Mert a mindenkori magyarság TUDTA a TÖRVÉNYT: MERT Ő A TÖRVÉNYTUDÁS NÉPE.
Olyan társadalmi és "erkölcsi" premisszákra, hogy ne üssem agyon a szomszédot, elhajtva állatait, elfoglalva házát és asszonyát a hajánál fogva az ágyamba hurcolni és ott magamévá tenni, - nincs szükség! Ilyen szabályokra egy sokkal alacsonyabb szinten álló társulatnak van szüksége, aki éppen csak kiemelkedett az ösztönlények világából. Félreértés ne essék! Az állatvilág nem az emberiség alatt van. Mert ugyan ösztönszinten élik meg a fizikai létezést, ám az isteni REND, a természeti Törvények segítségével szabályozza életüket. Ők a Renden belül vannak! Az az ember viszont, akit pusztán ösztönei mozgatnak, ám emberi létezése miatt már nem egy kikerülhetetlen Törvény szabályozza létezését, az mélyen az állatvilág szintje ALATT éli életét és mindennapjait.
Magyarul: sokkal rosszabb, mint egy állat!

A Szent Koronával, amely a Törvényt és a Jézus Urunk által hozott megváltást egyesíti, pedig látható módon megjelent a magyarság életében az a feladat és misszió, amelyet el nem kerülhet: "Nagy a te végzeted"
A mai magyarságon belül van egy "mag", amelyik tökéletesen tisztában van ezzel. Ha nem is TUDatos szinten, ám lelkében, szellemében már mocorog valami. Ez a számításaim szerint 50-100 ezer ember lesz az, amelyik a döntő fordulatot és ugrást végre fogja hajtani. Addig, mint egy láthatatlan búvópatak, ott a mélyben éli mindennapjait. Az isteni Gondviselés azért "dugta el", hogy a sötétség erői idő előtt ne semmisíthessék meg. Mert, és ezt saját tapasztalatból tudom - az igazi Tudásnak a jelenlegi radikalizmus legalább annyira ellensége, mint a háttérhatalom.

A többi "magyar", az csak beleszületett egy állampolgárságba, de köze nincs sem a Törvényhez, sem a Tudáshoz, sem a Végzethez. Adott pillanatban el kell majd döntse: marad az emberiség állat alatti nívóján és a többivel együtt megy a levesbe, vagy felemelkedik. Addig azonban a Teremtő által felállított többismeretes egyenletben egyszerűen nem szerepelnek. Emberként igen, magyarként nem.

Harc? Szabadság? Függetlenség? Jólét?
Mit lehet kezdeni azzal a már nevét is meghazudtoló "magyar nemzeti radikalizmussal", amelyik kizárólag materiális harcot lát, kizárólag materiális szabadság, függetlenség és materiális jólét érdekében? Színtiszta materializmus! Hiteiben és vallásában pedig észre sem veszi, hogy pontosan az eltorzított HIT az, ami a bilincseket letéphetetlenül testére rakta.

A Szent Korona által megtestesített üdvtörténeti programot nem HINNI kell. HANEM TUDNI. Erkölcseiben nem a zsidóknak adott tízparancsolatot kell követni - bár a magyar "nép" a nemzeti radikalizmussal együtt még ERRE IS KÉPTELEN - hanem TUDNI kell a Törvényt és megélni nap mint nap. Vasárnaponként pedig elmegy a templomba és imádkozik egy "fel nem ismert" zsidó messiáshoz.
Mert annyira elvesztette a TUDÁST, hogy ennek lényegét már fel sem ismeri.

Ez a nép , az elmúlt 55 évben 7 millió gyermekét ölte meg. Darabokra szaggatta már az anyaméhben. Miért? Egy kicsivel jobb anyagi, tehát materiális létezésért. Miközben Királynője, egyetlen Uralkodónk maga a Boldogságos Istenanya, Mária. Most pedig hőbörög és káromolja Istenét, mert anyagi szinten rosszul mennek a dolgok. Harcot akar hirdetni harcos őseink nevében, miközben dicsőséges történelmi óriásaink által követett erkölcsi és isteni Rendet és Törvényt a mindennapjaiban leköpi. Zrínyi nem azért volt nagy magyar, mert kirántotta a kardot. Hanem azért ránthatta ki a kardot, MERT ÚGY ÉLT, HOGY EZT MEGTEHETTE.

Erős szavak? Igen, kedves barátaim! Nem a zsidók és cigányok vannak sokan. MI VAGYUNK KEVESEN! Ők akkor fogják betartani a Törvényt, ha mi a TörvényTudásában élünk. Minden másodperben. Minden rezdülésünkben. A magyarság jelenleg az ő szintjükön áll. Ezért ők hajtják végre a halálos ítéletet.

EZ ILYEN EGYSZERŰ!

Minden más megközelítés, amint sűrűn olvasunk az interneten: a bűnözés etnikai összetétele, a pénzügyi csőd, a nemzetközi cionista háttérhatalom mesterkedései, a kilakoltatások, az anyagi ellehetetlenülés... Nos, ezek tünetek. A tüneti szintű kezelés pedig - legjobb esetben is - csak átmeneti lehet. De sokszor még az sem jön össze.

Aki pedig harcot hirdet, mielőtt ő önmagával megvívta volna a harcot, az bukásra van ítélve.

Jézus két ellentétes mondatán sokat és sokan gondolkoztak már:

"Akkor monda néki Jézus: Tedd helyére szablyádat; mert a kik fegyvert fognak, fegyverrel kell veszniök" Mt 26,52

"Gondoljátok-é, hogy azért jöttem, hogy békességet adjak e földön? Nem, mondom néktek; sőt inkább meghasonlást." Lk 12,51

Itt van a kulcs a megértéshez: az emberi lélek számára háború, meghasonlás és harc, ha az Útra lép és azon halad. Aki ezt a lépcsőfokot - az önmagával vívott harcot - nem járja végig, de kardot ránt, az kard által fog veszni, mert az isteni Törvények szerint az nem harcos, hanem gyilkos.

Így a látszólagos ellentmondás, miszerint Jézus kardot is hozott, de békességet is hirdet, rögtön érthetővé válik.

Betegségünk egyetlen mondatban leírható tehát:

A magyarság nem azon az úton jár, nem úgy él, ahol járnia és ahogyan élnie kellene.